Amerikai koncentrációs táborok


Szükségállapot
*Guantanamo-i fogolytábor
Az elt esetén az Egyesült Államok kormányának jogosítványait a Szövetségi Válságkezelési Ügynökség, rövidítve FEMA veszi át. Ezzel gyakorlatilag minden demokratikus szabadságjog megszűnik és ennek a szervezetnek a kezébe helyeződik át. Vajon ki és minek alapján ítéli meg, hogy éppen mi számít rendkívüli helyzetnek, s mi nem? Az antiglobalisták egy hatalomátvételi terv egyes mozzanatait vélik felfedezni a FEMA életében. Különösen annak fényében elgondolkodtató a feltevésük, hogy egyre több féltve őrzött, „koncentrációs tábort” hoznak létre az USA-ban 2009 óta, amelyekben hatalmas műanyag koporsókat látni.
 
Ellenőrzött szétesés
Az Egyesült Államokban már az 1970-es években terveket dolgoztak ki a rendkívüli helyzetek kezelésére. A cél a válságkezelés és a rendkívüli készenlét lépéseinek kidolgozása volt. Mindezt azért kellett meglépniük a vezetőknek, mert az egyes szakértők előrevetítették a demokrácia válságát, egy olyan gazdasági hanyatlást, amely akár két évtizedig is eltarthat. A tervek a Külkapcsolatok Tanácsa és a Trilaterális Bizottság égisze alatt láttak napvilágot. Az „ellenőrzött szétesés” gazdaságpolitikáját Paul Volcker kezdte el végrehajtani. Ennek keretében hozták létre a „Federal Emergency Management Agency”-t, azaz a FEMA-t, ami magyarul annyit tesz, hogy Szövetségi Válságkezelési Ügynökség.
A 32. számú Elnöki Vizsgálati Jelentés (PRM 32.) nyomán megszületett meg a FEMA a kormányzás folyamatosságának szavatolása céljából kifejezetten krízisidőszakokra. Samuel Huntington fogalmazta meg az Elnöki Vizsgálati Jelentést.
A FEMA Carter elnök 12148. számú elnöki rendeletével hatályba lépett. A re ndelet neve Szövetségi Válságkezelési Törvény lett. Ez a törvény rendkívüli jogokkal ruházza fel az USA elnökét. Sőt, kimondottan úgy szervezték meg, hogy egy az egyben át tudja venni a kormány feladatköreit. Nem mellékesen ebbe az elnöki hatalom átvétele is beletartozik. A FEMA központja a Maryland államban lévő Fort Meade-ben található a Nemzetbiztonsági Ügynökség egyik titkos támaszpontján.
Szükségállapot esetén
Amit világosan kell látnunk: a mindenkori amerikai elnök rendkívüli helyzet esetén élhet rendkívüli jogosítványaival, amely gyakorlatilag szinte korlátlan hatalom gyakorlását teszi lehetővé a számára. Vagyis rendkívüli helyzet esetén olyan utasításokat adhat, amelyeket senki nem bírálhat felül, senki sem ellenőrizhet és senkinek sem kell jóváhagynia.
Elven igen, de a gyakorlatban nem lehet pontosan meghatározni, hogy milyen esemény hatására vezethet be az elnök szükségállapotot. Ha azonban ez megtörténik, akkor például a következő rendelkezések lépnek életbe.
Az adatok Dr. Drábik János A globális válságkezelés c. írásából származnak:
EO 10995 feljogosítja az elnököt a szólásszabadság gyakorlásának felfüggesztésére, és a tömegtájékoztatási eszközök elnöki irányítására
EO 10997 feljogosítja a végrehajtó hatalmat az elektromos szolgáltató rendszer, valamint az üzemanyag források adminisztratív átvételére
EO 10998 lehetővé teszi a kormány számára, hogy ellenőrzése alá vonja az élelmiszerforrásokat, beleértve a farmgazdaságokat is
EO 10999 felhatalmazza a kormányt az országos szállítási eszközök, a tömegközlekedési és magánjárművek elkobzására és ellenőrzés alá vételére
Az EO 11002 engedélyezi a kormányzat számára az Egyesült Államok lakosságának országos nyilvántartásba vételét
EO 11003 felhatalmazza a kormányzatot valamennyi repülőgép és repülőtér lefoglalására
EO 11004 feljogosítja a kormányt, hogy az ország egyes régióinak lakosait az ország más térségeibe kényszer útján áttelepítse
EO 11005 felhatalmazza a kormányt, hogy ellenőrzés alá vegye a vasutakat, vízi utakat, valamint a közellátást szolgáló raktárberendezéseket
EO 12148 feljogosítja a Federal Emergency Management Agency-t (FEMA, azaz Szövetségi Válságkezelési Ügynökséget), hogy átvegye a hivatalos kormány teljes hatáskörét, és ténylegesen annak helyébe lépjen.

Mi valójában a FEMA?
A nagy kérdés az, hogy valójában mi a FEMA vagy mi mindenre lehetne alkalmazni? Az odáig rendben van, hogy természeti katasztrófák, háború és egyéb vészhelyzet esetén van egy olyan szervezet, amely menti a lakosságot. Azonban azok, akik belelátnak a FEMA működésébe és összetételébe, felhívták a figyelmet arra, hogy ha az iménti váratlan eseményeket vesszük alapul, akkor az alkalmazottaknak miért csak alig 10%-a foglalkozik katasztrófavédelemmel?
Nyilvánosságra került, hogy a FEMA amerikaiak millióiról gyűjt be adatokat külön számítógépes adatbázisába. Ezek voltaképpen olyan információk, melyeket szükség esetén a Válságkezelő Akcióprogramokhoz használnak fel. Ki dönti el, hogy mi számít akkora válságnak, hogy ezek az akcióprogramok megkezdődjenek? Ugye érezzük a helyzet átláthatatlanságát és a felelősök megfoghatatlanságát, s a diktatórikus elemeket?
Drábik Sándor egy példát említ a FEMA beavatkozására. Amikor 1989-ben idősebb George Bush Kolumbiába látogatott az illegális kábítószer-termelés és -kereskedelem elleni küzdelem kapcsán, felröppent a hír, hogy az elnök ellen egy merénylet készül. A FEMA azonnal programot dolgozott ki az eltárolt adatok alapján, hogy kb. tízezer amerikait – aktivistát, terrorizmussal szimpatizálót például – letartóztassanak és gyűjtőtáborokba helyezzenek. Ehhez hasonló eset történt az iraki háború alatt is. Azon pedig igazán nem szükséges meglepődni, hogy a FEMA számos olyan vállalattal fonódott össze, illetve szerződött le, amelyek a kommunikációs kontrollra szakosodtak. Így a demokratikus szabadságjogok őshazájában sokaknak megrendült a hite.
 
FEMA táborok
Többekben felmerült, hogy 21. századi koncentrációs táborokat hoz létre a FEMA. A totális hatalomátvétel FEMA-forgatókönyve tehát tény, nem dajkamese. Ne adj Isten, atomháború vagy valamilyen természeti katasztrófa esetén hasznosnak tűnik. Ámde, sok antiglobalistát elborzaszt, hogy a diktatórikus irányítás milyen könnyen realizálódhat egyik napról a másikra. A világunkban jelenleges is több háború folyik, s újabbak vannak kilátásban. (Lásd: Irán helyzetét) Bármelyik pillanatban meggyulladhat a levegőben kavargó puskapor, s akkor az jó ürügy vagy ok lehet a FEMA-nak!
A történelem előjelei vészjóslóak, mert a FEMA táborok kísértetiesen emlékeztetnek a II. világháborús internáló táborokra. A FEMA által felügyelt táborok katonai támaszpontokon történő építése 2009 januárja óta folyik a HR 645 számú törvény értelmében. Sokan ebben egy közelgő, új, globalista elit, a Bilderberg-csoport hatalom-átvételi aktusát látják előkészíteni az új világrend szellemiségében.
A hírek arról szóltak, hogy a FEMA több millió koporsót rendelt, amelyek az ország különböző pontjain lettek elhelyezve. Találunk olyan videókat is az Interneten, amelyek bemutatnak egy helyet, ahol 500 000 koporsó látható. Állítólag kb. 800 ilyen tábor található jelenleg az Egyesült Államokban, melyek hozzávetőlegesen 10-15 ezer ember befogadására alkalmasak. A többit mindenki gondolja tovább.
Boldog napot!
 
Amerika haláltáborai
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma évente ír egy jelentést Magyarországról. Hogy mennyire tartjuk tiszteletben az emberi jogokat, hogyan menetelünk a demokrácia útján, és általában jól viselkedünk-e. Bárki megnézheti a nagykövetség honlapján, épp ezt olvasgatom. És ahogy olvasgatom, szálldogál a fejembe a vér. Szégyenkeznem kéne tulajdonképpen, de valahogy mégis inkább azt mormogom, hogy anyádról jelentgess inkább, jenki paraszt. Amerikának ehhez ma nincs erkölcsi alapja.
Többnyire tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, állapítja meg a jelentés, de azért adódnak problémák. Például néhány esetben a rendőrség túlzott erőszakot alkalmaz annak ellenére, hogy a törvény tiltja a kínzást: ütnek, rúgnak vagy akár gumibotoznak. Valamint a kirendelt állami ügyvédek gyakran színvonal alatti munkát végeznek. Meg a börtönviszonyok. És ezért ejnyebejnye, jól teszik a magyarok, ha összekapják magukat, és tisztességes eljárást biztosítanak mindenkinek, ártatlanság vélelmével, jóindulatú rendőrökkel, és kényelmes börtönökkel.
Mi lehet a különbség a szovjet és az amerikai gulág között?
Hadd egészítsem ki ezt a jelentést. Nem mentegetem a rendőri túlkapást, csúnya dolog az, és a kirendelt védő is bizonyára rosszabb, mint a jól megfizetett. Vannak még hibák a népi demokrácia építésében. De ugyan tegyük már hozzá, hogy Magyarország nem tart fenn koncentrációs táborokat sem saját, sem más államok területén. Nem épít titkos kínzókamrákat, és nem hajigál beléjük embereket anélkül, hogy legalább valamiféle törvény bűnösnek minősítené őket.
 
A koncentrációs tábor (hagyjuk ezt a buta műszót, hogy „titkos börtön”, pont azért titkos, mert igazából koncentrációs tábor) az állami elaljasulás netovábbja; ott aztán nemcsak ütnek-rúgnak-gumibotoznak, hanem azt tesz a szükségszerűen szadista személyzet, amit akar, és nemhogy színvonal alatti védelem nincsen, hanem semmilyen. Oda ítélet, vádemelés és egyáltalán mindenféle jogi procedúra nélkül be lehet zsuppolni akárkit, kifele pedig nem vezetnek lábnyomok. A táborlakó nem hadifogoly és nem elítélt, mert akkor vonatkozna rá a jog; a táborlakó nem is ember, hanem vágóállat vagy növény. Ártatlan nem lehet, mert akkor nem lenne ott, ha viszont már ott van, akkor addig verik, amíg bevallja, hogy kém, szabotőr és kulák.
Hetek óta gondolkodom azon, mi lehet a minőségi különbség a szovjet és az amerikai gulág között. Hogy miért kellene az amerikai haláltábort szeretni, vagy akár elfogadni, elnézni, megmagyarázni. Mert ott terroristákat tartanak? Honnan tudjuk, ki a terrorista, ha bárkiből kiverhetjük a beismerő vallomást? És még szinte be is tartottuk a törvényt, csak elvittük a delikvenst egy egyiptomi tanulmányútra.
 
Ezek az állatok haláltáborokat építenek Európában!
A koncentrációs táborok Európába telepítése pedig olyan fokú pofátlanság, amire még a Szovjetunió sem vetemedett. A kihelyezett gulágok ügye vízválasztó lehet Európa és Amerika viszonyában: elnézzük-e az ilyesmit, mert mi láttunk már koncentrációs tábort, vagy megcsináljuk az elsőrangú anyagból a világbotrányt pont ezért. Kelet-Európa ingerküszöbét, úgy tűnik, a lágerek nem bolygatják meg, mint ahogy azelőtt se. Nem megkörnyékezett kormányfők jelentették Brüsszelnek, hogy baszki, ezek az állatok haláltáborokat építenek Európában! – nem, a Washington Post dobta fel az ügyet. A megkörnyékezettek megtiszteltetésnek vették, aztán vagy exkuzálták magukat, vagy boldogan széttették a lábukat a szörnynek. Ide valahogy mindig bekopog valamelyik szívesen látott terrorrendszer. Talán erősnek hangzik ez a meghatározás, de a történelmi tapasztalat az, hogy ha kiépül egyszer az intézményrendszer, amely indoklás nélkül megsemmisíthet bárkit, akire a hatalom rámutat, akkor a géppuska már a színpadon van, és el fog sülni. Aki nincs velünk, az terrorista. Ki mondta, hogy az amerikai demokrácia örök és törhetetlen?
De akkor már hagyjuk békén egymást, legalább egyezzünk ki, rettegve tisztelt szuperhatalom. Legalább ne írogasson Amerika jelentéseket arról, hogy egyes országokban micsoda szörnyűségek esnek meg. Ha egyszer ők maguk csinálják. Odaszarunk a lábtörlőre, és becsöngetünk méltatlankodni, hogy szaros a lábtörlő?
(Száraz György 2012.02.09.)
 
/Forrás: http://www.hotdog.hu 2012.03.09./A kép nem a cikk része. Forrása: www.erdekesvilag.hu /
*Megjegyzés: A guantanamo-i öbölben lévő amerikai fogolytábor Kubától bérelt(?) földterületen fekszik. 8 km széles és 20 km hosszan benyúlik a szárazföldbe.*B.Kiss-Tóth László 2016.02.21.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ÚJABB KÉPKERETEK A FANTÁZIA VILÁGÁBÓL

Állatbordélyok nyílnak zoofiloknak szerte Németországban